Bevezető
A Spinone Italiano Olaszország egyik ősi, nemzeti
kutyafajtája, mely mintegy 800 éves múltra tekint vissza.
Kialakulásában szerepet játszottak a különböző ősi griffonfélék
és az egykori olasz, spanyol és francia vadászkutyafajták.
Rendkívüli vadászkutya, a legmostohább terepviszonyok és
időjárási körülmények között is szívesen és kiválóan dolgozik.
Mindenes munkakutya, de Field-Trial versenyeken is
előszeretettel használják (az Olasz Spinone Klub rendszeresen
rendez Spinone Field Trial-eket).
Napjainkban Olaszországon kívül Európa több országában (Anglia,
Benelux-Államok, Skandináv országok, Németország, stb.) és az
USA-ban is egyre népszerűbb mint vadászkutya, továbbá mint
kísérő- és családi kutya. Hazánkba 2000-ben érkezett meg a fajta
első képviselője Olaszországból:
Margherita Di Nisida „Margie”.
Két évvel később követte őt
Vava Del Brenton,
aki szintén a fajta őshazájából érkezett.
Természet, használhatóság
Kiegyensúlyozott, türelmes, emberszerető kutya. Agressziónak
nyoma sincs benne. Könnyen tanítható, nagyon élvezi a vele
történő foglalkozást. Természetéből adódóan lakásban is
tartható, szeret gazdája közelében tartózkodni. A kertben,
kennelben tartást sem sínyli meg, jól tűri a szélsőséges
időjárási viszonyokat is. A lényeg, hogy foglalkozzanak vele,
napi testi-lelki kontaktus legyen kutya és gazda között.
Nagyszerű családi kutya. Külföldön többen agilitiznek vele,
illetve kórházakban, otthonokban terápiás kutyaként használják.
Más háziállatokkal is könnyen együtt tartható.
A nevelést, tanítást már kölyökkorban érdemes elkezdeni. Aki
Spinone-val foglalkozik, annak nincs nehéz dolga; általában még
a kezdő kutyatartó is könnyen boldogul vele. Sokan vadásznak a
fajtával, mert megbízható, értelmes, könnyen kezelhető
vadászkutya, amely bármilyen körülmények között szívesen
dolgozik, vízen és szárazföldön egyaránt.
Küllem
A Spinone robosztus, erős, izmos, de arányos felépítésű kutya. A
test majdnem négyzet alakú, vagyis test hosszúsága megegyezik a
marmagassággal, legfeljebb 1-2 cm-el lehet hosszabb annál.
Fajtajellegzetesség, hogy a hátvonal nem teljesen egyenes; a
mart követő lejtő után egy enyhe törés következik, majd a far
felé a hátvonal ismét emelkedik.
A fej oldalról nézve jellegzetes formájú, mivel a koponyatető és
az orrhát nem párhuzamos. A szemszín általában borostyánszínű,
világos barna vagy közép barna, mindig a szőrzet színével
harmóniában. Kedves, barátságos arckifejezés jellemzi a fajtát,
kifejező, meleg tekintettel.
Szőrzete egyrétegű, kemény szőrzet, mely kb. 4-6 cm hosszúságban
borítja a testet. A háton kissé rövidebb, a pofán, a mellkason,
a hason és a lábakon hosszabb. A arcot a fajtára jellemző
szakáll borítja, mely kb. 1-2 éves korra alakul ki.
Barna (Brown Roan) és narancs (Orange Roan) színben tenyésztik a
fajtát. Mindkét színváltozatnak különböző árnyalatai léteznek,
illetve a foltok mennyisége és elhelyezkedése is nagyon
változatos. A világosabb szín általában nagyobb népszerűségnek
örvend.
A kanok mérete 59-69 cm és 35-45 kg, míg a szukáké 58-64 cm és
30-34 kg.
Boros Emese
Forrás:
www.spinone.hu
Irodalom: Carolyn Fry: The Spinone Italiono, Kingdom Books,
England, 1999
|